Ratkó József – Kormorán: Egy ágyon, egy kenyéren

 

Egy ágyon, egy kenyéren,
szemünkbe hulló fényben,
tétovázó sötétben,
szerelem fenyvesében.

Egy földön, egy hazában,
égve egyforma lázban,
hidegben, nyári lángban,
egyforma szó a szánkban.

Torkot fájdító perben,
tanúként egymás ellen,
homlokod melegében,
homlokom melegében.

Zárva eleven kőbe,
lélekben összenőve,
gyönyörű csecsemőnkre
ráhajlunk az időre.

 

 

Hagyj üzenetet

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..